Mar tudom, hogy nem kell annyit gondolkozzak mindenen, es mar tudom, hogy hogyan kezeljem ezt, megis mikor azt erzem, hogy minden jol megy akkor valami megszolal bennem. De biztos? Tenyleg ezt akarod? Szamolsz a kovetkezmenyekkel? Ez meg csak a kezdet, es mi lesz majd tovabb? Tudod te mindezt kezelni? Kepes vagy ra? Nem fogsz csalodni? Vagy nem fognak csalodni benned? Tudod mi az, amit elkezdessz? Nem...semmit sem tudok, es semmiben nem vagyok biztos, es hatarozott sem. Es ez latszik rajtam. Az a helyzet, hogy meg mindig felek, es senki nem tud annyira magabiztossa tenni, hogy ne feljek. Azt hiszem, o sem. Pedig, talan o tenyleg mas lenne. Es nem is attol felek ezuttal, hogy mit akar o, hanem attol, hogy en mit akarok. Azt hiszem legalabbis. Felek attol, hogy megbantana? Nem hiszem, vagyis...nem tudom. Szerintem nem ettol felek. Fogalmam sincs. Mikor arra gondolok, hogy varjunk csak egy pillanatra, mi van akkor, ha komolyan gondolja, na akkor mi van? Akkor picit visszafogom magam, hidegebb leszek, es eltaszitom az embereket magamtol. Legalabbis, oket. De aztan nekem rossz, mert nem is ezt akarom valojaban. De akkor miert teszem ezt? Jol mondtak, mindenki jol mondta, tenyleg erdekes vagyok, meg en sem ertem sajat magam, akkor hogy is varom el, hogy megertsen mas?! :P