Azt hiszem, rajottem...a masodik legjobban az ejjeli uszomedencebe furdest imadom. (Az elso, orokke elso marad...a hajnali napfelkelte!)
Az elobb szoltam apunak, hogy nem e jon le usszunk egyet, mert elegge meleg is van, es mar reg akartam este, keson uszni egy jot a csillagos eg alatt. Reg nem voltam ugy, hogy abban a pillanatban, sehol mashol nem lennek szivesebben. De az elobb igy voltam. Valahogy olyan tokeletesnek tunt minden, es meg most is. Most minden olyan jo. Persze ha nem lennenek elmaradott vizsgaim talan megjobb lenne, de majd bepotolom ezeket is, remelhetoleg jo eredmennyel. :D
[Dombal]-al is beszelgettem, irt, hogy van egy pici dolga, de csak akart szolni, hogy egy 20 perc mulva is legyek meg ebren. Es olyan jo volt vegre oszinten leirni neki, hogy 'csak mert megkertel, maradok.' Ilyesmit en azelott soha nem irtam, mindent elpoenkodtam, nevettem jot, de most..bar nehez volt picit, de olyan jol esett. :) Nem akarok tervezni, nem akarok semmi elore latni vagy tudni. Csak olyan jo erzeseket akarok, mint amilyen most is van. Mert ez most...olyan nagyon jo! ☺