Masodik randi. Az elso a tegnap volt. Hogy kivel is? Egyertelmu. Vegre egyszer, tenyleg azzal a szemelyel, akivel minden egyes porcikam akarta mar a kezdetek ota.

Megbeszeltuk, hogy talizunk, annyit irt, hogy "majd kiulunk a dombtetore", hat kicsit csodalkoztam, hogy megis mi van a fejebe, hova akar menni, poenbol meg is kerdeztem, hogy "mi a dresscode, trening?" Erre csak annyit mondott "en rendesen oltoztem fel, hisz ez egy randi!". Ahogy ezt olvastam, mar ereztem, hogy ez most...jo! :)
Ezutan felhivott, hogy mit csinalok es elindultam e mar, mert ha nem megker hozzak egy bornyitot, mert elfelejtett. Hat fogalmam sem volt komolyan, hogy hova akar menni, mit akar csinalni...
Hat vittem, ahogy megkert ra. A varosba, van egy nagyon szep hely, ahonnan az egesz varost latni lehet. Oda akart elvinni. Es oda is vitt. Felmentunk a legmagasabb pontjara, leultunk, kibontotta a bort, poharakat hozott, toltott, koccintottunk, az egesz varost latszott gyonyoruen megvilagitva...az ido nagyon jo volt, nagyon kellemes, es mindennek a tetejeben, telihold volt. Ennel valahogy jobban el se tudtam kepzelni. Mindig is hasonloan kepzeltem el egy tokeletes randit.Csak ketten, nem beulni valahova, hanem tavol az eberektol, gyonyoru kilatas a varosra, es hat a telihold, az csak hab a torten. Megprobalt megcsokolni, persze eloszor nem igazan engedtem neki, de utana mar nem tudtam megallni. Nagyon jo volt. Beszelgetunk mindenrol. Nem gondoltam volna, hogy ennyi temank lesz, de volt. Talan voltak csendek, de egyaltalan nem volt kinos, egy percre sem. Megkerdezte voltam e mar szerelmes, mondtam neki, hogy meg nem es en eleg messze is allok ettol. Erre, hogy majd o segithet. Kerdeztem tole, hogy megtanitana ra? A valasza: "ez csak toled fugg". Azt hiszem, ez igy pont jo volt. Talan kicsit tobb annal, hogy jo! Kerdezte fazom e, mert ha igen menjunk hazafele. Faztam mar, igy elidnultunk, megfogta a kezem, es egesz vegig ugy mentunk. Minden olyan nyugodtnak es tokeletesnek tunt, hogy egyszer csak azon vettem eszre magam, hogy azon gondolkozom, hogy ez tenyleg megtortenik velem?!?! Es ra kellett jonnom, hogy IGEN!! Tenyleg!! Hihetetlen de igaz. Hazajottunk, elkisert hazaig, megcsokolt, azutan pedig elment. 

Ma olyan delutan 6 ig kb, se hire se hamva nem volt. Neten nem voltam mivel tanulgattam, igy nem beszeltunk, nem gondoltam volna, hogy fog keresni. De keresett. Sms-t irt, a kovetkezot: "van valami programom mara, mert megy haza ejjel". Mivel kulon varosokban elunk, csak egyetem alatt, vagyunk ugyanott. Annyit irtam vissza, persze a csajok segitsegevel :D, hogy "igen, talalkozom veled". A valasz egyszeru es tomor, ugyszinten mint amit erre kaptam "fel 8, kozpont?", akkor ugygondoltam folytassuk a hatarozottsagot "nem, ma en dontok, gyere ertem". Ugy is tortent. Amikor taliztunk megcsokolt, persze en picit huzodoztam, de aztan belejottem. :D Setaltunk egy kicsit, majd leultunk egy padra, eleg getto hely volt, ugyhogy mondtam is neki, hogy a tegnap elvitt o egy helyre, ma en viszem el ot. Itt nemmesze ahol lakunk, van egy nagyon szep to, oda setaltunk el. Telihold van ma is, talan szebb mint a tegnap. Ugynevezett metamorphozison megy at ma ugymond a hold, allitolag kek lesz. De nem volt... Leultunk a to szelere, az, hogy gyonyoru volt, nem kifejezes! :) Ott aztan, hulyeskedtunk, beszelgettunk, kacagtunk, csokolztunk...es en egesz vegig mosolyogtam, amire o ra is kerdezett, hogy mindig mosolygok? Hat mondtam jobb mint sirni. Ha engetm te sirni latsz, tudd, hogy nagy a baj. Mondta, hogy nem baj az, ha mindig mosolygok sott, ez neki nagyon tetszik. Azutan felalltunk, setaltunk haza, hogy erje el a vonatot...egy auto ablaka kicsit koszos volt, belerajzolt egy szivet es a nevem. :)) Persze nevettunk rajta, mert ugye nem gondolta o komolyan, de jopofa volt. :D Elsetaltunk haza, elkisert. Megcsokolt, es megolelt es uuugy szoritott, es en is ot. Es nem tudom pontosan mit ereztem, de nem gondoltam semmire, csak arra, hogy most ez jo, hogy most ez milyen jo...Nem akartam volna elengedni en sem ot, majd mondtam, hogy menj mert lekesed a vonatot, de nem ment...olelt, es fogta a kezem. Es ujra es ujra egesz hosszasan....majd vegul, elment. 

Most is, allandoan mosolygok, de keptelen vagyok nem ezt tenni. ANnyira jo minden, most csak ket dolgot szeretnek meg olyannyira mint ezt...[Heredieri] jojjon ossze ma [Mararn]-al, mert ugye ok ma egyutt vannak, egy nagyon szep balon. Es remelem nagyon jol alakulnak a dolgaik, es hogy [Heredieri] kepes elmondani eleteben eloszor mar az erzeseit [Mararn]-nak. 
Es a masodik pedig, hogy sikeruljenek a vizsgaim. Igerem, odateszem magam, megjobban ahogyan eddig is, de ereznem kell azt, hogy most tenyleg rendben vagyok. Es talan ez igy is marad, legalabb egy kis ideig, ertekelni fogom...:)