Reg nem irtam, de megint ugy erzem, hogy kell valahol meseljek, valakinek...magamnak. Egy olyan ponthoz ert a kapcsolatunk, ahol erzem, hogy nagyon nehez. Nehez nelkule, nehez, hogy nincs itt, hianyzik, es rossz az erzes, hogy mar talan sosem lesz olyan amilyen volt. 

Jutnak eszembe a regi napok, amikor egyutt voltunk, amikor jott hozzam munka utan, estenkent talalkoztunk egy csinaltunk valamit egyutt, es annyira jo volt. Veszekedtunk, volt, hogy nem beszeltunk egymassal, de itt volt velem, es este amikor lefekudtunk atolelt, es tudtam, ereztem, hogy szeret, megha nem is mondta. A tavolsag egy rossz dolog, foleg ha ket embert valaszt szet akik szeretik egymast. Nem akarom elfogadni azt, hogy a tavolsag vet veget a kapcsolatunak. Hogy amiatt, hogy elment lesz vege... ezt nem tudom elfogadni. Mert ha itt maradt volna velem, ha velem maradt volna... nem lenne most nehez. 

Egyutt vagyunk, en szeretem meg mindig, azt mondja, o is szeret, de nagyon nehez, es attol felek, nem szeret elegge ahhoz, hogy egyutt maradjunk. Attol felek fel fogja adni, es hogy nem jelentek neki annyit, mint o nekem. Nem fogja birni, es azt fogja mondani egy nap, hogy inkabb ne eroltessuk ami nem megy... pedig 3 evig ment, csak a tavolsag... de ha igazi egy kapcsolat, akkor nem kellene, hogy a tavolsag szetvalasszon minket. Ha igazan szeretjuk egymast, akkor mindegy mi tortenik mert egyutt maradunk. 

Azt mondta, hogy nem tudja meddig birjuk meg igy..., nagyon rossz ezt hallani, azt mondja, mar nem a regi a kapcsolat a tavolsag miatt. - kerlek...ne mond ezt :( - Olyan rossz ilyesmit hallani tole, hogy nincsenek ra szavak, mintha feladna, mintha feladna a kapcsolatunkat, es azt, hogy kuzdjon.  Ki kell, hogy birjuk, mert en senkit nem fogok ugy szeretni tobbet mint ot, senkire nem fogok ugy nezni mint ra...

Sokszor nehez, mert nem kedveskedik, mert nem mond aranyos dolgokat, mert nem egy romantikus tipus, de eldontottem, hogy nem erdekel. Nem azert fogom szeretni, mert elvarok barmit is cserebe, szeretem, mert szeretem, es mert nem tudom elkepzelni massal az eletem. Remelem egyszer hasonlokeppen fog o is gondolkozni, es remelem, nem vagyok tul naiv...